Ébredünk

Az ágon áttelelt a naspolya, most is fogyasztható

A hó épp csak elolvadt, de az északi lejtőn és a barázdák mélyén még a hideg, fehér takaró tartja magát, a különös, nappal olvad, éjjel fagy időjárásban nem tudja, mihez tartsa magát az ember. A tavaszi munkákat elkezdeni még nem lehet. Ágyásaink - jó esetben - beforgatva, takarva pihennek, várják azt, hogy a felszíni sarat okozó csapadék a föld mélyebb rétegeibe húzódjon, amint a talaj felszíne kienged.


Mit tehetünk a nagy várakozásban? A kinti vetés még korai lenne, de ilyenkor, februárban használhatjuk ki igazán lakásunk ablakait. A virágládákat jó minőségű termőfölddel töltsük fel. Én soha nem vásárolom a földet, a tavaszi palántázáshoz szükséges termőtalajt az üvegházban készítem el. Ősszel az üvegház talaját bőven feltöltöm szalmás karámtrágyával, ezt beforgatom a talajba, és bőven megöntözöm. Üvegházam nem fűtött, ám mivel a belső mikroklíma jó néhány fokkal melegebb a kintinél, a szerves trágya a tél folyamán teljesen lebomlik, és kiváló minőségű talaj jön létre.

Az ablakba tett virágládákat két célra használom ilyenkor. Az első: a mikrosaláta. A ládák friss, zöld salátával látnak el egész télen át. Nagyon jól növekszik a búzafű, a lencse, a mustár és a napraforgó az ablakban. Az öntözött vetés néhány nap alatt kikel, folyamatos vetés mellett folyamatosan lehet szüretelni. A kis zöld szálak kiválóan illeszthetők a téli étrend fogásai mellé.

Februárban már más szerepe is van a virágládáknak. Én a tavaszi palántázást nem a melegházban, hanem az ablakban kezdem el, mert a melegházat nem tudom fűteni. Kezdetben, négy dolgot ajánlok, hogy sikerélményünk legyen:

Áttelelt Téli vajfej

1. Tavaszi saláta - az áttelelő salátát nyár végén elvetettük, palántáztuk, és a szabadföldi ágyásban várja a tavaszt. De a salátát folyamatosan, szakaszosan vetni kell ahhoz, hogy asztalunk mindig bővelkedjen a zöldben. Amikor palántázunk, gondoskodjunk utánpótlásról! A most virágládába vetett mag - tavaszi salátát keressünk! -  jelenti majd a Téli vajfej után a második generációt.
2. Kínai kel - igénytelen, de különös növény. Csak rövid nappalokon alkot fejet, különben felmagzik, ezért vagy nagyon korán lehet vetni, vagy nyár végén. A virágládából nálam vagy a melegházba, vagy egyenesen szabadföldbe kerül, hidegre kevéssé érzékeny.
3. Kelkáposzta - korai változatát keressük, hidegre egyáltalán nem érzékeny, a virágládából egyenesen szabadföldbe kerül.
4. Bazsalikom - a házi peszto alapja, nálam kiemelkedő helyet foglal el a palettán. Ezt a korai vetést többnyire leszüretelem és elhasználom zölden a konyhán. Március elején újabb virágládába vetek, ezt már szabadföldbe palántázom. A bazsalikom vetésének (és ez minden apró, olajos magocskára jellemző) van egy titka: ne vessük nagyon mélyre! Én elszórom a virágláda egyenetlen, rögöcskés felszínén, aztán gyengéden letapcsikolom a talajt. Nem a talajba, hanem a talaj felszínére vetem.