Az erdőkertészet (az angol
szakirodalomban: forest garden, edible forest garden) egy ősi
"termelési mód" feltámasztása. A módszer elrévedni enged bennünket azokba a
korokba, amikor az ember még összhangban élt a természettel. A
KERT, csupa nagybetűvel, az ideális környezet jelképe minden
mitológiában.
Azért ne ijedjünk meg, amikor az
erdőkertről hallunk! Nem kell hatalmas, sok hektáros erdőt
birokolnunk ahhoz, hogy ezt a vágyunkat megvalósítsuk. Kezdjük
kicsiben, a kerítés mentén. Úgysem találunk alkalmasabb időt, mint ez a mostani, a tervezgetésre.
Ma egy átlagos családi ház
"kertterve" nagyjából így néz ki:
![]() |
Családi ház kertje tujákkal |
A fekete vonal: kerítés, az üres (négyzethálós) terület: gyep, a bejelölt
körök nem választási tippek, hanem: tuják:)
Az erdőkert fogalmát Robert Hart
elevenítette fel a nyolcvanas években, Shropshire-i kertje ma már
fogalom. Hart észrevette, hogy az egymásra jó hatással levő
növénytársulásokat térben is strukturálni lehet. A cél természetesen a napfény, a tápányag és víz minél jobb hasznosítása, és a szerencsés növénytársulások kialakítása. Hart alapvetően
hét növényszintet különített el:
1. Lombkorona szint - magas, idős fák
2. Alacsony lombkorona szint - kisebb
növésű fák
3. Bokorszint - bokrok, bogyós
növények
4. Alacsony növényszint - minden, ami
általában a zöldségágyásokban van
5. Talajtakaró szint - kimondottan
talajtakaró növények
6. Talaj alatt - gumósok,
gyökérnövények
7. Kúszónövények - ez egyfajta
"keresztmetszet", a kúszónövények több növényszintet
átjárnak
![]() |
Graham Burnett rajza a hasznos
növényszintekről
Forrás:
http://en.wikipedia.org/wiki/Forest_gardening
|
Mivel udvartkertben gondolkodunk,
maradjunk a gyakorlat talaján, de legyünk kíméletlenek. Az
udvarkert mozgalom egyik alapelve: semmit sem tűrünk a ház
körül, ami nem ehető, vagy nem támogatja az ehető növények
jólétét. Ezért alakítsuk át némiképp a fenti "tuja-gyep"
tervet. Az enyhe idő kiválóan alkalmas arra, hogy megragadjuk egy
jó csákányfejsze nyelét, és eltávolítsuk az unalmas tujasort a
kert déli oldaláról.
Rendezzük át most egy kicsit a
területet, alakítsunk ki egy kis "erdőkertet" a kerítés
mellett. Kb. 4 m széles sávra van szükségünk a napos oldalon. Ez egy aprócska erdőkert terve, amely
lényegében bármelyik családi ház kertjében megvalósítható.
![]() |
"Erdőkert" terve a kerítés mentén |
Nézzük, milyen növényszinteket
tartalmaz (lásd a jelmagyarázatot is):
Kisebb gyümölcsfák. Mivel a kis hely
nem engedi az elsődleges koronaszint kialakítását, kisebb
termetű, kevésbé árnyékoló gyümölcsfát ültessünk. Nagyon
jó ötlet a körte vagy a törpe növésű alma. Ha több helyünk
van, ültethetünk kajszit vagy szilvát is.
Fekete szeder. A (tüskétlen) fekete
szeder nagyon jó határolónövény. Fényigényes, csak déli
oldalra ültessük a kert szélőtől 80 -100 cm távolságra. A töveket egymástól másfél méterre tegyük. Támberendezést igényel,
legmegfelőlbb a kordon (mint a szőlő esetében, egymástól 4
méter távolságra oszlopok, a taljtól 60 centiméterre, majd
további 60 centiméterenként dupla (az oszlopsor mindkét oldalán
futó) huzalpárralal.
Bokorszint: a ribizli. Egy-egy bokor
fekete és a piros ribizli jól elfér félárnyékban. A metszéséről a Nem terem a ribizli? című cikkben írtam.
Alacsony növényszinten ültessünk
évelőket! A fehér üröm illatos gyógynövény, ültessük a
ribizli közelébe, mert a ribizlirozsda ellenszere. A fák
tényérjába ültessünk tormát! A rebarbara nemcsak kiváló
desszert kora tavasszal, de a leveles szárból készült permetlé
távoltartja a levéltetvet.
Talajtakaró: az eper. Az epernek
többféle művelése van. Vigyázat! Bár szereti a fényt, az
epertövet árnyékolni kell. Legegyszerűbb árnyékolás, ha
hagyjuk elburjánzani annyira, hogy a talajt fedje. Mivel az
epertövek kb. 3 év alatt leteremnek, az öreg töveket ritkítsuk.
Művelése egyébként is abból áll, hogy ritkítjuk (az öntözés
és őszi trágyázás mellett.) Ha nagyon elsűrűsödik, sok de
apró termést hoz.
Az eperágyás mellett természetesen egy zöldségágyást (pl. dombágyat) is létrehozhatunk.
És még egy ötlet. Amennyiben a kerítés mellett a növényzetnek takaró szerepe is van, akkor szeder helyett ültessünk fagyalt vagy bukszust. Mindkettő jól takar (a bukszus örökzöld, a fagyal télálló), kellemes búvóhelyet kínál a madaraknak. Mivel területünk így árnyékosabb lesz, szeder helyett ültessünk málnát, amely a félárnyékos helyet igényli.
Egy további ötlet. Akár a szeder
oszlopai mellé, akár valamelyik fa tövébe ültessünk egy tőke
szőlőt, és hagyjuk futni. A szőlő számára a fa természetes
támot jelent, az ágak végéről szőlőt is szüretelhetünk.
Egy harmadik ötlet. Amennyiben a fák
tányérját műveljük, a torma mellett nagyon jó egynyári növény
a sarkantyúka. Kiváló saláta alapanyag, gyógynövény. Öntözést
igényel, másfél -két méteres szára a fára futtatható.
Az erdőkertről magyar nyelven jó összefoglalót közöl Baji Béla.
Az erdőkertről magyar nyelven jó összefoglalót közöl Baji Béla.
Kedves Tamás! Lehet, hogy hülyén hangzik a kérdés, de hogy kell előkészíteni a talajt ahhoz, hogy a cikkedben leírt kerítésszegélyt telepíteni lehessen? Fel kell ásni az egészet? Gondolom, hogy igen, mert az ültetéshez al kell. Nekem most az egész területen gyep van, de szeretnék néhány gyümölcsfát és bokrot is telepíteni. Köszönöm! Anti
VálaszTörlésKöszönöm a kérdést, egyáltalán nem hangzik hülyén! Három megoldás van. 1. felásod az egészet - ennek csak akkor van értelme, ha ültetsz is, tehát pl. az egészet beülteted valami takaró- vagy zöldtrágyanövénnyel 2. csak a növények ültetőgödrét ásod ki, és a növények között marad a fű (ez takar, de időnként nyírni kell) 3. csak az ültetőgödröket ásod ki, és a közöket (a gyepet) letakarod vastagon szalmával - ennek akkor van értelme, hogy ha a területet be akarod ültetni; a szalma alatt a gyep kirohad, nagyon jó talajélet alakul ki. Kérdezz bátran, örülök az érdeklődésnek!
Törlés