A kordonsorok között itt a "köztes növény" is szőlő |
A szőlőhegyen
általában monokultúrás termelést tapasztalunk. Egy szép
szőlőhegy: lankás, meredek, ilyen-olyan szőlősorok, ameddig a
szem ellát. Szőlő – és csak szőlő.
Nem szükségszerű
pedig, hogy ez így legyen.
A szőlő kiváló
közeget biztosít a vegyeskerti termelés számára. Az egymástól
legalább 1.8 - 2 méter távolságra levő kordonsorok között
(általában ez a kordonos telepítés alsó határa, ennél sűrűbb
sokoz már nem teszi lehetővé a gépi művelést) a szőlő által
biztosított félárnyékban védett, kellemes környezetben nőhetnek
konyhakerti növényeink. Mivel a szőlő gyokérzónája nagyrészt
fél méter alatt van, nem konkurál a zöldségfélékkel; ezek
viszont – cserében – árnyékolják, takarják a sorközöket,
és ez a mostani aszályos nyarakon nagy előny.
Egyetlen érv szól a
szőlőbe telepített vegyeskert ellen – és ez a permetezés. A
szőlőt üzemi és háztáji körülmények közott is intenzíven
permetezik, és ez nem tesz jót a frissen fogysztott borsónak,
paradicsomnak. (Megjegyzem: a szőlőnek jót tesz?) A szedéssel a
permetezések rendjéhez kell igazodni, és ez nehézkesnek tűnik.
Az elsőéves szőlőtelepítésben bab, paradicsom, tök |
Nekünk, organikus
gazdálkodás mellett, nincs ilyen problémánk. Nálam a szőlő
kora tavasszal (még nyugalmi állapotban) 4-5%-os bordói lével
lemosó permetezést kap, majd 2%-os bordó lével megismétlem a
permetezést rügyfakadáskor. A bordói lé organikus borászatban
is engedélyezett szer (a hatóanyaga réz), és ilyenkor, tavasszal
még nem kelnek ki a kerti vetemények, tehát rájuk nem kell
tekintettel lennem.
A második
permetezésnél már csalánlevet használok alapnak, és a további
permetezések alapja mindig a csalánlé. (Recept: tíz liter vízbe
kb. 1 kg friss csalánt áztatunk három napra, ezután
kipermetezzük. Én kéteszeresére higítom. Minden permetszert, a
bordói port is ebben oldok fel.) A csalánlé igazából a növény
immunrendszerét erősíti, ellenállóvá teszi – ez minden
növényvédelem alapja. Hiába megengedett szer a bordói lé, a
természetbe juttatot réz mégis csak növeli a talaj színesfém
tartalmát, feleslegesen. Csak akkor alkalmazom, amikor muszáj!
Gombabetegségek ellen mezei zsurló forrázatát szoktam a
csalánléhez adni, a Krisna-völgyben gilisztaűző varádics levét
lisztharmat és varasodás ellen alkalmazzák (ezt még nem
próbáltam.)
![]() |
Háromféle tök a szőlőben: spárgatök, olajtök és téli sütőtök (kanadai) |
Peronoszpóra ellen
július 21-én csalánlével és 1%-os bordói lével permeteztem. Az
egészségügyi várakozási idő 21 nap, augusztus második felében
már szüretelhető lesz a korai csemegeszőlő. Ott, ahol a köztes
növények (péládul a tök) nagyon benövi a szőlő tövét,
inkább nem permetezek rézzel sem. Csalánlé – bármikor, bárhová
– mehet, mert az minden növénynek használ! (Három napot érdemes
csalánleves permetezés után is várni, mert az erjedő csalánlének
kellemetlen szaga van.)
A csalánlének nagyon
látványos hatása van beteg, akár rovarok által támadott, akár
gyengén fejlődő növényeknél – két-három permetezés után
láthatjuk a hatást.
Nálam hét kordon
szőlősor között háromban a köztes növény is szőlő –
hagyományos, karós telepítés, a karók között érdemes a
kordonban alkalmazott 1-1.2 méteres távolságnál kicsit nagyobbat,
1.2-1.4 méter hagyni, így a köztes sor nem árnyékol annyira, és
könnyebben művelhető.
A maradék négy sorban
vetésforgó szerint: 1. borsó, 2. bab, 3. gyökérzöldség
(pasztinák, ptrezselyem, sárgarépa, a sorba beleduggatva vörös-
és lilahagyma) valamint 4. bab és kukorica kap helyet. A szőlő
szélére tökféléket telepítek, a tök késő őszig kiválóan
takar.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése