Tennivalók a kertben, április vége - Palántázás

Tennivalók a kertben április végén:

Októberben vetett, „áttelelt” borsó

- kapáljuk a már kikelt növényeknél a sorközöket (hagyma, saláta, borsó, spenót)

- ami még nem kelt ki, azt öntözzük (zöldségfélék) - bár az utóbbi napokban erre nem volt szükség:)

- öntözzük és szellőztetjük a melegházat

- vetjük, amit még nem vetettünk el: kukoricát, babot, tökféléket

- vethetjük lassan az uborkát

- tötltögetjük a zöldborsót

- palántázunk vadul (paradicsom, paprika, zeller, káposztafélék)

- vethetünk szabadföldbe karalábét, brokkolit

Április és május eleje a földmunkákról szól: tartsuk karban kertünket, ne engedjük, hogy elburjánozzon a gyom, a fű. Áprilisban, Szent György napja után (a magyar egyházban: ápr. 24, a rómaiban: ápr. 23.) megfigyelhetjük: minden vadul növekszik. Növekszik a fű, az oltványok. Mi magunk gyönyörködünk, és próbáljuk kézben tartani a kertet:) Aranyszabály: sokkal könnyebb kézben tartani, amíg nem vadult el, mint rendbe tenni.

Március elején vetett borsó

Azt gondoltam, hogy néhány szót mondanék a palántázásról. Sok udvarkert tulajdonos ugyanis nem tud palántát nevelni (mert például nincs fólia, üvegház a kertben), ezért a palántát piacon, vásárban szerzi be. Ez költségesebb, de ezzel nincs semmi probléma. A tapasztalatom az, hogy érdemes „konténeres” (kis műanyag tálkákban nevelt) palántát venni. Így nem tudjuk azt, hogy milyen körülmények között, milyen magból nevelték (permetezés, talajfertőtlenítés, csávázás és egyéb szörnyű dolgok, amelyek a palántanevelést kísérik). Ezeket tehát megkapja a növény, de úgy gondolom, ha kiültetés után magunk kezeljük, még mindig jobban járunk, mint ha piacon vagy szupermarketben vennénk meg a betevőt.

Először is: tegyünk különbséget a „konténeres” és a „szabadgyökerű” palánta között. Amit mi magunk neveltünk a cserépben vagy virágládában az ablakban vagy az üvegházban, az most egy 20-30 cm nagyságú, burjánzó tömeg. El kell dönteni, hogy az egyedeket (legyen az paradicsom, paprika vagy káposztaféle, esetleg padlizsán) most azonnal kiültetjük, vagy konténerezzük.

Március végén vetett borsó

Ha kiültetjük, akkor nincs másra szükség, csak egy ültetőbotra, és egy öntözőkannára. A jól előkészített talajban az ültetőbottal lyukat fúrunk, belehelyezzük a palántát úgy, hogy a hosszú szár ne, csak a zöld levelek látsszanak ki, a lyukat feltöltjük vízzel, és azt ültetőbotot néhány centivel az ültetőbot mellé szúrva a palánta szárát „bepréseljük” a lyukba. Durvának tűnik a módszer, de működik. A palánták 80-90 %-a túléli:) Az így telepített palántának mindent előről kell kezdenie (pl. gyökérnevelés), úgyhogy ha száraz idő jön, akkor a telepített palánták öntözés híján elpusztulnak.

Ezt megelőzhetjük akkor, ha a palántákat „konténerbe” telepítjük. A konténer nálam: a wc-papír guriga. (Ez környezetbarát, mert legalább egy körben újrahasznosított papír.) A palántázandó növényt kivesszük, a wc-papír hengert feltöltjük csaknem saras (vizes) földdel, ebbe beledugjuk a palántát. A palánta ebben a földben kezd meggyökerezni. Két-három hét után elég fejlett gyökérrel rendelkezik ahhoz, hogy kitelepítsük - az öntözések során felpuhult hengert könnyű eltávolítani, a palánta gyökerét nem sértjük. Akkor jó a palánta, ha a gyökér a hengert egészen átszövi, a hajszálgyökerek az eltávolított henger mentén szemmel láthatóan megjelennek.

Piacon, vásárban vásárolt konténeres palántától azt várjuk el, hogy a gyökér a vásárlás idjén már ilyen, átszövi a konténert, a föld nem hullik ki, amikor a növényt a konténerből kiemeljük.