2014. augusztus 17., vasárnap

Tennivalók a kertben - Vetőmaggyűjtés

A mellett, hogy vetőmagot gyűjtsünk, nem csak a vetőmagok borsos ára szól, hanem az is, hogy sajnálunk megválni egy-egy bevált fajtától. (Nem biztos, hogy ugyanazt évről-évre be tudjuk szerezni.) A vetőmaggyűjtés eleinte bonyolultnak tűnik, de a nehézségek józan odafigyeléssel legyőzhetők. Régebben én sem foglalkoztam magfogással, de a bevált fajtákhoz való ragaszkodás miatt egyre többféle növény magját kezdtem gyűjteni, és bár most sem helyezek erre súlyt, tavaly már hatvan fölött volt a házilag feltöltött vetőmagos dobozkák száma a vetőmagos ládában.

Két dologgal kell tisztában lenni:
1. a gyűjtendő növény nem hibrid-e;
2. a gyűjtendő növény idegen- vagy öntermékenyülő-e.


Hibridekről nem gyűjtünk magot. A hibridről gyűjtött vetőmag a második évben visszatér valamelyik eredeti fajtához - de ezt nem ismerjük, tehát nem tudjuk, hogy mire számíthatunk. Ezért ha hibrid vetőmagot vásároltunk (a csomagolás ezt általában feltünteti), akkor erről a fajtáról ne szedjünk magot.

Az öntermékenyülő növények magját minden további nélkül gyűjthetjük. Az öntermékenyülés azt jelenti, hogy a növény „saját magát” termékenyíti meg, tehát hasonló, rokon növények nem porozhatják – a mag így fajtaazonos marad. Az idegentermékenyülők esetében van átporzás, ezért ha ugyanabból a fajtából több alfajt vetünk, akkor ezek közt védőtávolságot (50-100 m) kell tartanunk – már ha számot tartunk a vetőmagra.

Elkeserítőnek tűnhet, hogy a legtöbb kerti növény idegentermékenyülő. Mégse keseredjünk el. Több növényből amúgy is egy fajtát vetünk, tehát itt nem okoz gondot az esetleges átporzás. (Feltéve, hogy a szomszéd bácsi hasonló ágyásai nincsenek a közelben:)

Bab
Mindenki kedvence. Öntermékenyülő. Ne szüreteljük le frissen, várjuk meg, hogy száradjon meg a hüvely. Van, aki azért nem ülteti, mert a hüvelyből való kifejtést aprólékosnak találja. A babrálás helyett a száraz hüvelyeket „csépeljük ki” (egy vödörben vagy dobozban tapossuk meg), távolítsuk el a nagyja héjat és a babszemeket két vödörrel, vödörből vödörbe öntögetve szeleljük. A nehéz szemek lehullanak, az ocsú enyhe szélben is arrébb sodródik, a vödörben végül a nehéz babszemek maradnak.

Mángold
Második évben hoz magot. A mángoldot ne kapáljuk ki év végén – áttelel, és tavasszal fiatal, friss hajtásokat hoz, ilyenkor fontos tavaszi zöldség. Néhány letermett tövet hagyjuk meg második év augusztusáig. A hajtásvégen számtalan, elég nagy méretű (3-5 mm) rücskös magot nevel, ezek kézzel leszedhetők.

Mustár, rukkola
E két fontos növény apró hüvelyeket nevel, ezekből (száraz állapotban) a mag csépléssel és szeleléssel kinyerhető. Egyáltalán nem olyan ijesztő, mint hinnénk!

Kapor
Egynyári növény, ernyőszerű virágát mindenki ismeri. Amikor megszárad, a magot kézzel kipergethetjük. Ahol egy évben termett, ott a száraz virágot ne vágjuk le, hagyjuk kiperegni - évről évre szaporítja magát. Csak akkor szoktam magot fogni, ha más ágyásban is el akarom szaporítani, ahol korábban nem volt.

Répafélék, petrezselyem, pasztinák
A második évben hoznak magot (a kaporhoz hasonló ernyőszerű virágot). A mag kézzel begyűjthető, de vigyázzunk: ezek a növények idegentermékenyülők! Ez azt jelenti, hogy a. vagy csak egy fajtát vetünk, és akkor gyűjteni tudjuk a magot b. vagy elegendő helyünk van ahhoz, hogy a kert távoli pontján vessünk különböző fajtákat.

Fejes saláta
Öntermékenyülő, tehát egymás mellett különböző fajtájú salátáról is szedhetünk magot. Néhány fej salátát ne szedjünk le, hagyjunk felmagzani (két fej elég, biztos, ami biztos). Augusztusra beérik a mag, a kicsi, fehér „bóbitákkal” együtt kiszedhető.

Paradicsom
Öntermékenyülő. A magot kaparjuk ki a növényből, tegyük vizespohárba. Két -három napig áztatjuk, a mag nagy része a pohár fenekére süllyed, a felszínre feljön a „szötymő”. Ezt naponta cseréljük, a vizet leöntjük. Ha a teteje penészedik, akkor a penészes lepedéket távolítsuk el. Két-három nap alatt általában a mag leázik, a ragacsossága megszűnik (ezt érezzük, ha két ujjal megfogunk egy magot). Ekkor a magokat tegyük tányérra és szárítsuk meg.

Uborka
Idegentermékenyülő, ezért vagy egy fajtát vessünk, vagy tartsunk védőtávolságot. A magot ugyanúgy tudjuk tisztítani, mint a paradicsomét.

Paprika
Idegentermékenyülő, de elég kisebb védőtávolságot tartani (azt tapasztalom, hogy kb. 25 m általában biztonságos.) Magot könnyű róla venni. Kikaparjuk a magházból és megszárítjuk.

Tökfélék
Az igazán nagy gondot ők adják. Könnyen és jól porozzák egymást - a rovarok nagyon szeretik a látványos, sárga tökvirágot. Ezért gondoljuk át jól, hogy milyen fajtát akarunk szaporítani, és ezt különítsük el. Megoldást jelenthet virágzáskor a fóliatakarás vagy üvegház. A mag maga könnyen gyűjthető: amennyire lehet, a magot növényhús nélkül szedjük ki és szárítsuk meg.

Kukorica
Idegentermékenyülő, és nagyon jól porzódik. Ha két fajtát vetünk, megtehetjük, hogy „címerezzük” az egyiket: porzás előtt a már kinyílni készülő címert kitépjük. Így a másik fajtáról nyugodtan gyűjthetünk magot. De vigyázzunk, a címerezést mindaddig naponta-kétnaponta ismételni kell, amíg valamennyi címert el nem távolítottuk.

Káposztafélék
Idegentermékenyülők, én ezeknek a magját nem gyűjtöm.

Spenót, sóska
Első évben felmagzik, könnyű magot gyűjteni. Idegentermékenyülő, de mivel egy fajta többnyire elég, ez nem okoz problémát. Hasonló a sóska – évelő, de évről-évre fölmagzik.









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése