Tennivalók a kertben, március negyedik hete - Apróságok

Március végén tehetjük a következőket:

Kerti „kapu” mint szőlőtám

- ha még nem metszettük meg, metsszük meg a szőlőt

- készítsünk/ javítsunk támrendszereket (málnának, szedernek, babnak, paradicsomnak)

- ültessünk bogyósokat

- pótoljuk az évelőket (gyógynövényeket)

- még ültethetünk szabad gyökerű fát

- palántázhatunk salátát, karalábét, korai kelkáposztát

- március végéig vethetünk borsót

- ha még nem vetettünk sárgarépát és zöldséget, most még lehet

- rendszeresen öntözzük a palántákat

- öntözzük a zöldségágyást (kikelésig)

- készítsük el a komposzt helyét

Bár a kertben a nagy munkák közötti „szünetben” vagyunk, látható, hogy a szenvedelmes kertész mindig talál magának tennivalót:)

Néhány ötlet a fentiekkel kapcsolatban.

A szőlőmetszésre nem térek ki - hatalmas szakirodalma van. De megjegyzem, hogy házi kertben, ahol általában helyszűkében vagyunk, nagyon alkalmatos növény a szőlő. Ugyanis kúszónövény, tehát alkalmas egy új, „magasban elhelyezett” növényszint kialakítására – akár a zöldségágyások vagy gyógynövénykertek szélén. Nem kell feltétlenül lugasban gondolkodnunk, mert az valóban helyigényes - de akár napos, déli fekvésű házfal mentén (támlétrán), akár önálló, dekoratív kerti „kapun” kialakíthatjuk helyi szőlőültetvényünket. Kevesen tudják, hogy a lugasművelés egyik első propagálója hazánkban Berzsenyi Dániel költő (A magyarországi mezei szorgalom

Diófára kapaszkodó szőlővessző

némely akadályairul c. munkában). De Berzsenyi kertjéről feljegyezték, hogy még a jegenyékről is lecsüng a „borág”.

A támrendszerek készítése, javítása ilyenkor aktuális: szerezzünk, ha tehetjük, akácoszlopot! Lekérgezve nagyon időtálló, az oszlop talajba ásott végét (kb. 60 cm) érdemes „megkormozni” - tegyük kis időre tűzbe, de vigyázzunk, hogy ne égessük el:) Az így előkészített oszlop akár 30-40 évig is kiszolgál. Érdemes támrendszert építeni a szőlőn kívül a málnának, szedernek is: az oszlopsor mindkét oldalán harminc centinkét feszítsünk ki huzalt, így a málna vagy szeder hajtásait a két huzalsor közé bujtathatjuk. Nem kell kötözni, májustól eleven, zöld falat alkot.

Fejezzük be a korai vetéseket. Még vethetünk borsót. A borsó vetését érdemes szakaszosan végezni, hogy minél tovább legyen. Első vetés: október (ez még kikel, ha jó a tél, áttelel). Második: november („tél alá”: ez már nem kel ki, csak március elején; de ha vizes a talaj, akkor előbb földbe kerül a borsó, mint hogy egyáltalán rá tudnánk menni). Harmadik vetés: február vége. Negyedik: március eleje. Ötödik: március vége. A borsó fajta leírásban figyeljük meg, hogy korai vagy késői (általában a kifejtőborsók koraiak, a velőborsók későbbiek). Lehet „borsócsaládot” vásárolni. Általában 1 kg-os doboz, négy vagy öt fajtát tartalmaz. Ez kiskertben sok, de egy évet lehet tárolni a vetőmagot, következő évben nem kell vennünk. Borsó vetőmagot egyébként elég jól lehet termelni: meg kell várni, hogy a hüvely szárazra érjen.

Mivel a tavasz csapadékban elég szegény, az apróbb magok (pl. zöldségfélék, saláta) vetőágyát kikelésig öntözzük. A komposzt és trágya készítés az organikus szemléletű kertészkedés egyik legfontosabb kérdése, erre külön cikkben fogok kitérni.