Március
második hetében:
-
ültethetünk gyümölcsfát, bogyósokat, tőosztással
gyógynövényt, duggathatunk hagymás virágot
-
fejezzük be a gyümölcsfák metszését
-
utolsó lehetőség a lemosó permetezésre: amíg a virágrügyek ki
nem pattannak (én bordói por 4%-os oldatát használtam éveken
keresztül erős monilia fertőzés visszaszorítására és
őszibarackon levélfodrosodás megelőzésére, sikerrel)
-
metszhetjük a szőlőt (a lemetszett venyigét ássuk be a
szőlősorok közi, ez évről évre növeli a talaj humusztartalmát)
- ha
a talaj megengedi, készíthetjük a zöldségágyakat! (Az ősszel
felásott ágyásokat komposzttal vagy érett szervestrágyával
dúsíthatjuk, ha az őszi talajelőkészítés elmaradt, ideje
elkezdeni! A laza, jó talajú ágyást nem kell mélyen forgatni, az
ilyet lazítsuk ásóvillával és vetés előtt alkalmazzunk
kengyelkapát, gereblyét. Ha gyepet vagy nem művelt területet
törünk fel, a tapasztalatom az, hogy mindenképpen alaposan
forgassunk - a talajforgatás (ásás, szántás) visszaszorítja a
nem kívánt növényeket.)
Kezdő
„zöldségkertész” koromban, több mint húsz évvel ezelőtt,
afféle Budapestről vidékre települő ifjoncként elhatároztam,
hogy konyhakertet csinálok, megtermelem a friss és finom zöldséget
- annál is inkább, mert vidéken, ahol a legtöbb háznál megterem
a konyhára való, a zöldséget és gyümölcsöt nehéz másképpen
beszerezni.
Igen
ám, de hogyan? Nagyszüleim kertjében láttam, hogy mit kell tenni
- nyáron. Ilyenkor voltunk ugyanis gyerekként a nagyszülők
gondjára bízva. De hogy kerül a növény a földbe? Egy télen át
szakkonyveket búvároltam és jegyzeteket készítettem: mit mikor,
hova, milyen mélyre, hogyan vessünk.
Azoknak,
akik mellőzni szeretnék ezt az - egyébként nem haszontalan -
időtöltést, összeállítottam a legáltalánosabb növényekre
vonatkozó, egyszerű vetési táblázatot. Illetve kettőt.
Praktikus szempontból két csoportra osztom a növényeket:
1.
kora tavaszi vetés - nem vagy kevéssé fagyérzékeny növények,
ezek március elején vethetők, amint a talaj engedi
2.
fagyérzékeny növények - ezek április második felében kerülnek
szabadföldbe, hogy lehetőleg fagyosszentek után (május 11-13)
keljenek ki. Hagyományosan a palántákat is fagyosszentek után
ültetjük ki. De a gyakorlatban ez az időtáblázat nem egészen
így működik! A klímaváltozás okozta felmelegedés miatt előbbre
kerülhetnek a vetési időpontok, mindez kísérletezéssel jár. Én
például márciusban palántázott tökfélét április elején
mindenképpen kiültetek - ezzel egy hónapot lehet nyerni. Mivel
szabadföldbe is vetek tököt megfelelő időben, ha a korai elfagy,
akkor nem az egész évi termést, csak a korait „buktam el”.
1.
Kora tavaszi vetés
Név
|
Vetési idő1
|
Sortávolság2
|
Vetésmélység3
|
Szomszédság
|
Sárgarépa
|
III. 1. - IV. 1.
|
30 cm
|
2-3 cm
|
hagyma, sárgarépalégy ellen, kapor, a sorba
30 cm-ként tehetünk hónapos retket (mielőtt a répa megnő,
kiszedjük, jelzi a sort)
|
Hagyma
|
III. 1. - IV. 1.
|
30 cm
|
2-3 cm
|
sárgarépa, hagymalégy ellen
|
Spenót
|
III. 1. - IV. 1.
|
30 cm
|
2-3 cm
|
minden sorközbe, szomszédságra nem kényes
|
Fejes saláta
|
III. 1. - IV. 1.
|
30 cm
|
2-3 cm
|
minden sorközbe, szomszédságra nem kényes
|
Hónapos retek
|
III. 1. - IV. 1.
|
20 cm
|
2-3 cm
|
saláta közé
|
Petrezselyem
|
III. 1. - IV. 1.
|
30 cm
|
2-3 cm
|
ágyásszélre, saláta mellé ne tegyük!
|
Fekete gyökér
|
III. 1. - IV. 1.
|
30 cm
|
2-3 cm
|
szomszédságra tudtommal nem kényes
|
Zöldborsó
|
III. 1. - IV. 1.
|
30 cm
|
4-8 cm
|
szomszédságra nem kényes
|
Sóska
|
III. 1. - IV. 1.
|
30 cm
|
2-3 cm
|
nehezen kel és évelő, elkülönített,
porhanyós ágyásba vessük, a magot elég elszórni és finoman
(tennyérrel) tömöríteni
|
2.
Fagyérzékeny növények
Név
|
Vetési idő
|
Sortávolság
|
Vetésmélység
|
Szomszédság
|
Tök (spárgatök, cukkini, patisszon)
|
IV.10.-IV.30.
|
120x80 vagy 100x100 cm
|
2-3 cm
|
kukorica, bab
|
Sütőtök
|
IV.10.-IV.30.
|
300x200 cm
|
2-3 cm
|
kukorica, bab
|
Uborka
|
IV.20.-V.10.
|
100-120x40 cm
|
2-3 cm
|
kapor, bazsalikom, borsikafű
|
Paprika
|
IV.20.-IV.30.
|
30x30 cm
|
2-3 cm
|
nem igényes
|
Paradicsom
|
IV.10.-IV.20.
|
60x50 cm
|
2-3 cm
|
káposztafélék, bazsalikom
|
Káposztafélék (karalábé, fejes káposzta,
kelkáposzta)
|
ezeket általában palántázom
|
zeller, paradicsom
|
||
Cékla
|
IV.15.-V.30.
|
40 cm
|
2-4 cm
|
vöröshagyma, fokhagyma, saláta közé vethetjük másodvetésben is
|
Bab (bokorbab)
|
IV.20.-V.20.
|
40 cm
|
3-6 cm (sorba vagy bokorba 3-4 szem)
|
kukorica
|
Kukorica (csemege)
|
IV.10.-V.10.
|
60x40 vagy 70x30
|
5-8 cm (2-2 szem)
|
bab, tök
|
Burgonya
|
IV.1.-IV.20.
|
70x40
|
6-8 cm (1-1 szem)
|
sarkantyúka, borsmenta (kártevőriasztó)
|
1Az
oszlop általános határértéket tartalmaz, de: jobb korán, mint
később.
2Amennyiben
Gertrud Frank rendszerét követjük, akkor ezek az adatok nem
érvényesek. Dombágyban folyamatos termelésre törekszünk, tehát
az itt jelzett sortávolságot - megfelelő időzítéssel -
csökkenteni tudjuk (pl. a már hamarosan fejesedő téli saláta
sorai közé vethetjük a borsót).
3Látszik,
hogy nem ördöngösség! Az alapszabály az, hogy minden mag
méretének megfelelően 2-3-szor mélyebbre kerüljön saját
nagyságánál.
Egy szabály, ami „mindent átír”, vagyis a spagetti recept. Egy olasz ismerőst megkérdeztünk, hogy kell főzni a jó spagettit. A válasz: pontosan annyi ideig, amennyi a zacskóra van írva:)
Így van ez a vetéssel is. Ha új, bolti fajtát veszünk, tartsuk be a tasakon levő előírásokat.
Egy szabály, ami „mindent átír”, vagyis a spagetti recept. Egy olasz ismerőst megkérdeztünk, hogy kell főzni a jó spagettit. A válasz: pontosan annyi ideig, amennyi a zacskóra van írva:)
Így van ez a vetéssel is. Ha új, bolti fajtát veszünk, tartsuk be a tasakon levő előírásokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése