Változatok Gertrud Fanck módszerére II.: növénysorok és növénytáblák

Minden kertterv alapja a termelési igény - kiskertben ezt általában a család, gazdaság fogyasztása határozza meg. A növénytáblás tervezés figyelembe veszi a kedvező növényszomszédságot, ugyanakkor ha egy évben sikeresen „belőttük” a célt, akkor a következő években nagyon könnyű követni: ahogy a sorokat arrébb helyezzük, a növénytáblák is mozognak. Nézzünk néhány gyakorlati példát.

Változatok Gertrud Franck módszerére

Gertrud Franck Öngyógyító kiskert című munkája úttörő volt a hazai, ökológiai szemléletű kertészeti szakirodalomban. Rendszere sokak számára ismerős, sokan alkalmazzák. Emlékeztetőül: a kerti növényeket négy csoport osztjuk (A, B, C és D jelű csoport), a kertben méterenként, váltakozva kitűzzük az A és B jelű fő termények sorait, ezek közé (tehát fél méterenként) egy-egy C jelű sor kerül. A sorok évről évre fél méterrel „odább csúsznak”, így praktikus vetésforgó valósul meg. A D jelű növénycsoport az évelőké, ezek helyen maradnak. Nagyon fontos a megfelelő, egymás számára hasznos növényszomszédságok kialakulása. 

Tennivalók a kertben, március harmadik hete - Tavaszi vetés

Igazi, szeszélyes és csélcsap, változékony idő (ugye feltűnt, hogy a kertész állandóan az időjárásról beszél:-)

Tennivalók:
- palántázzuk a paradicsomot, paprikát, tökféléket (fólia alatt vagy melegházban, ablakpárkányon)
- vetjük a sárgarépát, zöldséget, salátát, borsót
- duggatjuk a hagymát
- ültethetjük a szabad gyökerű facsemetéket

A tavaszi vetésről mindenki nagy örömére készítettem egy kis mozgóképes összefoglalót:)