Tennivalók a kertben, március negyedik hete - Apróságok

Március végén tehetjük a következőket:

Kerti „kapu” mint szőlőtám

- ha még nem metszettük meg, metsszük meg a szőlőt

- készítsünk/ javítsunk támrendszereket (málnának, szedernek, babnak, paradicsomnak)

- ültessünk bogyósokat

- pótoljuk az évelőket (gyógynövényeket)

- még ültethetünk szabad gyökerű fát

- palántázhatunk salátát, karalábét, korai kelkáposztát

- március végéig vethetünk borsót

- ha még nem vetettünk sárgarépát és zöldséget, most még lehet

- rendszeresen öntözzük a palántákat

- öntözzük a zöldségágyást (kikelésig)

- készítsük el a komposzt helyét

Bár a kertben a nagy munkák közötti „szünetben” vagyunk, látható, hogy a szenvedelmes kertész mindig talál magának tennivalót:)

Vegyeskert a szőlőben

(Elnézést kérek azoktól, akik az utóbbi időben hiába várták a bejegyzéseket – nem a tétlenség volt a hallgatás oka, ellenkezőleg. A tavaszi munkákkal kezdődően nem maradt energiám arra, hogy dokumentáljam is a történteket. Most már szaporodni fognak a bejegyzések, és terveim szerint ősztől indítok egy rovatot – praktikus ötletekkel - azok számára, akik most kezdenek udvarkertjük művelésébe. A gyepfeltörés ideje auguszuts, addig van még egy kis idő. De az ágyások helyét már iődszerű tervezgetni.)

A kordonsorok között itt a "köztes növény" is szőlő

A szőlőhegyen általában monokultúrás termelést tapasztalunk. Egy szép szőlőhegy: lankás, meredek, ilyen-olyan szőlősorok, ameddig a szem ellát. Szőlő – és csak szőlő.

Nem szükségszerű pedig, hogy ez így legyen.

A szőlő kiváló közeget biztosít a vegyeskerti termelés számára. Az egymástól legalább 1.8 - 2 méter távolságra levő kordonsorok között (általában ez a kordonos telepítés alsó határa, ennél sűrűbb sokoz már nem teszi lehetővé a gépi művelést) a szőlő által biztosított félárnyékban védett, kellemes környezetben nőhetnek konyhakerti növényeink. Mivel a szőlő gyokérzónája nagyrészt fél méter alatt van, nem konkurál a zöldségfélékkel; ezek viszont – cserében – árnyékolják, takarják a sorközöket, és ez a mostani aszályos nyarakon nagy előny.

Egyetlen érv szól a szőlőbe telepített vegyeskert ellen – és ez a permetezés. A szőlőt üzemi és háztáji körülmények közott is intenzíven permetezik, és ez nem tesz jót a frissen fogysztott borsónak, paradicsomnak. (Megjegyzem: a szőlőnek jót tesz?) A szedéssel a permetezések rendjéhez kell igazodni, és ez nehézkesnek tűnik.

Az elsőéves szőlőtelepítésben bab, paradicsom, tök

 

Nekünk, organikus gazdálkodás mellett, nincs ilyen problémánk. Nálam a szőlő kora tavasszal (még nyugalmi állapotban) 4-5%-os bordói lével lemosó permetezést kap, majd 2%-os bordó lével megismétlem a permetezést rügyfakadáskor. A bordói lé organikus borászatban is engedélyezett szer (a hatóanyaga réz), és ilyenkor, tavasszal még nem kelnek ki a kerti vetemények, tehát rájuk nem kell tekintettel lennem.

A második permetezésnél már csalánlevet használok alapnak, és a további permetezések alapja mindig a csalánlé. (Recept: tíz liter vízbe kb. 1 kg friss csalánt áztatunk három napra, ezután kipermetezzük. Én kéteszeresére higítom. Minden permetszert, a bordói port is ebben oldok fel.) A csalánlé igazából a növény immunrendszerét erősíti, ellenállóvá teszi – ez minden növényvédelem alapja. Hiába megengedett szer a bordói lé, a természetbe juttatot réz mégis csak növeli a talaj színesfém tartalmát, feleslegesen. Csak akkor alkalmazom, amikor muszáj! Gombabetegségek ellen mezei zsurló forrázatát szoktam a csalánléhez adni, a Krisna-völgyben gilisztaűző varádics levét lisztharmat és varasodás ellen alkalmazzák (ezt még nem próbáltam.)

Háromféle tök a szőlőben: spárgatök, olajtök és téli sütőtök (kanadai)

Peronoszpóra ellen július 21-én csalánlével és 1%-os bordói lével permeteztem. Az egészségügyi várakozási idő 21 nap, augusztus második felében már szüretelhető lesz a korai csemegeszőlő. Ott, ahol a köztes növények (péládul a tök) nagyon benövi a szőlő tövét, inkább nem permetezek rézzel sem. Csalánlé – bármikor, bárhová – mehet, mert az minden növénynek használ! (Három napot érdemes csalánleves permetezés után is várni, mert az erjedő csalánlének kellemetlen szaga van.)

A csalánlének nagyon látványos hatása van beteg, akár rovarok által támadott, akár gyengén fejlődő növényeknél – két-három permetezés után láthatjuk a hatást.

Nálam hét kordon szőlősor között háromban a köztes növény is szőlő – hagyományos, karós telepítés, a karók között érdemes a kordonban alkalmazott 1-1.2 méteres távolságnál kicsit nagyobbat, 1.2-1.4 méter hagyni, így a köztes sor nem árnyékol annyira, és könnyebben művelhető.

A maradék négy sorban vetésforgó szerint: 1. borsó, 2. bab, 3. gyökérzöldség (pasztinák, ptrezselyem, sárgarépa, a sorba beleduggatva vörös- és lilahagyma) valamint 4. bab és kukorica kap helyet. A szőlő szélére tökféléket telepítek, a tök késő őszig kiválóan takar.